Nem minden a CRM…
Szinte szállóigévé vált nálunk cégen belül a címbeli kijelentés – utalva arra, hogy hiába a magas színvonalú támogató rendszer, egy nyegle alkalmazott könnyen elüldözheti a gondosan gyűjtögetett ügyfeleket.
1. A kapcsolatromboló kapcsolattartó
A céges számlánkat vezető nagy bank szolgáltatásaival évek óta elégedettek vagyunk, de vezérigazgatónk, Krisztián, aki minden egyéb élethelyzetben nagytürelmű és toleráns ember, a banki kapcsolattartó fickótól lábrázást kap. A pénzintézet alkalmazottja arrogáns, nagyképű és leereszkedő modorú ember, aki több találkozót is lemondott már az utolsó pillanatban. (Egy korábbi blog-cikkünkben megemlékeztünk erről a jelenségről.) Kioktató modorban beszél, szemmel látható kínokat okoz neki a munkavégzés és soha nem rejti véka alá, mennyivel szívesebben lenne az ország találomra megnevezett bármely másik pontján, ahelyett, hogy éppen veled kellene most foglalkoznia.
Krisztián besokallt a fickótól és elhatározta, hogy váltunk. Felhívott egy másik nagynevű bankot, abban bízva, hogy talán még jobb konstrukciót is ajánlanak a jelenleginél. Nem tették, ez pedig komoly dilemmát okozott, mivel az új banknál a számlavezetés is többe kerül és az átutalásnak is magasabb díja van. Könnyebb lett volna meghozni a döntést, ha a számok is alátámasztják azt, de ezt a segítséget nem kaptuk meg. Ennek ellenére döntöttünk és váltottunk.
Ma már csak egy lezárt opportunity vagyunk az egykori bankunk CRM-ében. „Closed lost. A döntés oka: ismeretlen.”
2. „Igen, tudom!”
Nem bank, de szintén szolgáltató. Ajánlatot kaptunk tőlük, a hivatalos papírt úgy adták ki a kezükből, hogy hiányzott róla a keltezés. Meglehetősen hanyag dolog dátum nélkül átadni egy ilyen dokumentumot. Krisztián próbálta felhívni a cég munkatársát, de legnagyobb meglepetésére „Előfizető nem kapcsolható!” volt a válasz. Ez elég fura. Megnézte a névjegykártyán a mobilszámot és akkor látta, hogy – az előhívó után – 8 számjegy állt 7 helyett.
Egykori kollégánk, Márk kocsiba ült, elviharzott a szolgáltatóhoz és találkozás után – nem haragosan, csak tájékoztatásul – közölte a fickóval, hogy el van írva a mobilszám a névjegyén.
„- Igen, tudom!” – ez volt a válasz.
„- Ja, hogy tudja? Az más.” – elfordult és otthagyta.
Ezzel pedig nem csak a vonal, de a kapcsolat is megszakadt…
